VARÁZSDOBOZ - Audió vizuális számítógépes beszédfejlesztő program beszédhibás gyermekek részére

Ingyenesen elérhetõ a program. A program letöltéséhez kérem írjon nekem egy e-mailt a kiss.gabor@tmit.bme.hu címre. A tárgy legyen varázsdoboz. A levél törzsében meg adja meg nevét, és hogy hol használná. Természetesen adatait senkinek nem adjuk ki, csupán érdekel minket kik használják.

A rendszer rövid ismertetése

A VARÁZSDOBOZ egy IBM PC-kompatibilis számítógépen futó multiszenzoros beszédoktató rendszer, amely segítséget nyújt ép-halló beszédhibás, valamint nagyothalló gyermekek és felnőttek helyes beszédképzésének kialakításában.A kiejtés és beszédfejlesztés során, fő hangsúllyal a gyermekek artikulációs bázisának megteremtésében, a magyar beszédhangok helyes kiejtésének kialakításában, rögzítésében és automatizálásában ad intenzív segítséget. Lehetőséget nyújt továbbá az alapvető, általános beszédjellemzők helyes kialakítására, gyakorlására is. Ilyen jellemzők a hangosság, hangmagasság, ritmus, hanglejtés, hangszín.

A rendszer a beszédképzéskor keletkező hang jellemző paramétereit a számítógép képernyőjén szemléletes módon jeleníti meg. Ezt a képet nevezzük hangképnek. A hibás képzéskor megjelenő hangkép erősen eltér a helyes ejtést jellemző hangképtől. A rendszer ily módon lehetővé teszi, hogy a gyermek (vagy rosszul beszélő felnőtt) látva saját rossz hangképét, és annak eltérését a normál ejtés hangmintasorától, hatékonyan rávezethető legyen a helyes hangsor előállítására. Kialakítása lehetővé teszi, hogy kis (4-6 éves) gyermekek is hatékonyan sajátíthassák el a helyes beszédképzést.

A képi megjelenítéssel egyidőben a korrekt módon ejtett hangminta: szótag, szó vagy mondat hangszórón keresztül hallható.

A VARÁZSDOBOZ a szurdopedagógusok, logopédusok és foniáter orvosok munkáját teszi hatékonyabbá és változatosabbá, valamint a program lehetővé teszi, hogy a gyermekek otthon is önállóan gyakorolhassanak, játékos programokkal kötve le figyelmüket.

Alkalmazási területek:

• hallássérültek beszédfejlesztése esetén
• pösze beszéd korrekciójában
• megkésett beszéd terápiája során
• implantált betegek rehabilitációjára
• és egyéb beszéd sérülések esetén

Gyermekek és felnőttek (jelenleg még csak nők) egyaránt használhatják önállóan, vagy beszédterápiás szakemberek irányításával.

A rendszer, az általános beszédjellemzők, mint a hangosság, hangmagasság, ritmus, hanglejtés, hangszín gyakorlására mellett főleg a sziszegők, és magánhangzók kialakítására, gyakorlására alkalmas.

Beszédterápia két érzékszervi csatornát használva

A beszédterápia során az új hangképzési folyamat kialakításáról, valamint a rossz régi, már automatizált és stabilizált leépítéséről, törléséről van szó. Új funkciós mozgásfolyamatok elsajátítását kell biztosítani. Ez egy tanulási folyamat, amely főleg szenzomotoros hatáskörben érvényesül. E tanulás során állandó gyakorlás és ismétlés révén a fiziológiás szenzomotoros csatolásoknak stabilizálása kell létrejöjjön, ill. kialakuljon. Ez a gyakorlási mód a gyakorlás állandó irányítását, ismétlését és korrekcióját igényli. A beszédterápiát tartalmilag az új beszédminták megtanulásának folyamata jellemzi.

A beszédterápia lényeges része a „modelltanulás”, amikor is a referencia beszélő (például a terapeuta) beszéde utánzásának van fontos szerepe. Itt azonban nemcsak a jó beszédhang funkcionális képzésmódjának utánzásáról van szó, hanem hallószervi, akusztikus utánzásról is. Az utánzáshoz használt természetes érzékszervi csatorna elsősorban a hallási csatorna. A hatás sokkal intenzívebbé tehető a vizuális csatorna bekapcsolásával. A hagyományos beszédterápiában erre szolgál a tükör, amely a hangképzőszervek pozícióját mutatja, de a tükörben a hangképző szervek egy része nem látható.

Az “audiovizuális” számítógépes beszédképzést segítő rendszerünk visszacsatolást biztosít mind a két csatornán. A látási csatornán keresztül úgy, hogy az elhangzott beszédet vizuálisan, hangképek formájában meg is jeleníti. Erre a vizuális visszacsatolásra az ad lehetőséget, hogy az artikuláció és a megjelenített hangképek között egyértelmű kapcsolat van.

Hangsúly a beszéd akusztikai tulajdonságain van

A hagyományos beszédterápia közvetlenül a beszédképző szervek pontos beállítására teszi a hangsúlyt. Ez az un. “process oriented” megközelítés. Rendszerünk viszont nem az artikulációs szervek beállítását hangsúlyozza, hanem azt az akusztikai produktumot, amit a beszélő előállít, és a partnere meghall. Ez az un. “product oriented” megközelítés. A természetes beszédtanulás során a gyermekek szintén az utóbbi megközelítés használják. Az előállított beszéd akusztikai tulajdonságai alapján, akusztikai visszacsatolással találják meg a hangképző szerveik optimális beállítását.

A kezelt beszédhangok akusztikai leírása

Az egyes beszédhangoknak, helyes ejtéskor jól körülhatárolt színképük van, azaz az egyes frekvencia összetevők energiája meghatározott. Hibás ejtésükkor a színkép a normálistól erősen eltér. A hangképző csatorna olyan, mint egy finoman hangolható hangszer. Az artikulációs szervek pozíciójának, méretének, formájának változása megváltoztatja a képzett hangot és ezzel együtt a hang színképét. Elemző eljárásunkkal ez a változás jól követhető: Az összetett színképű beszédhangot felbontjuk frekvencia összetevőire egy olyan szűrősoron keresztül, amelynek tulajdonságai a hallószervünk szűrését modellezi mind idő, mind frekvencia felbontásban.

Az általunk használt színképelemzési eljárásban eltérünk a hagyományos szonogram elemzési módszertől. Lényeges különbség a frekvencia és időfelbontásban van. Eltérünk továbbá a széles körben elterjedt alap Fourier elemzésektől is. Méréskor a pszichoakusztikában jól ismert [Zwicker 1982], a kritikus sávokat megvalósító digitális szűrősort használjuk. A szűrök átviteli függvényével modellezzük az azonos idejű elfedést is.

Nyelvi funkciók

A módszert hangsúlyozottan közvetlenül iskolakezdés előtt álló, vagy első osztályos gyermekek számára optimalizáltuk azokra, akik még nem tudnak olvasni, de szellemileg már érettek a különböző szimbólumok megkülönböztetésére és memorizálására. Minden gyakorlandó beszédhangnak a programban állandó szimbólumképecskéje van. Az sz hang szimbólumképe pl. a kígyó, a cs hangé a csiga stb (1. ábra).

Mindig ezek a szimbólumképek jelennek meg az adott hang hívóképeként, vagy a háttér-képecskéken. Így a gyermek pontosan tudja csak a hangképeket látva, hogy melyik beszédhangról van szó. Mivel kimondott hang, szótag, szó, kifejezés betűje, betűsora is mindig megjelenik a képernyőn, a terápia végére a gyerekek megismerkednek a magyar betűkészlet nagy részével. Az oktatás során ezt a kialakult új ismeretet tudatosan megerősíthetjük.

A szavak hívóképeire a szavak betűsorát, valamint a szavak értelméhez kötődő azt kifejező rajzokat tüntettük fel. A szavak választékát adó kártyák kiváló alkalmat adnak arra, hogy a kártyán lévő rajzokról beszélgetni lehessen.

Gyakorlatok sorrendjének jelentősége

Változatos lehetőség nyílik különböző beszédjellemzők gyakorlására, de itt is, mint a hagyományos terápia során, nagyon fontos a lépésről lépésre haladás. A könnyebb gyakorlatok felől kell haladnunk a nehezebbek felé. A legösszetettebb képi megjelenítés a szavak, mondatok gyakorlásánál van, de mire ide érünk a terápia során, addigra semmi problémát már nem jelent a látott hangkép értelmezése.

Egy- egy hangcsoport kialakítására és begyakorlására 4 különböző, és sorrendben egyre magasabb színű gyakorlatcsoportot használhatunk.

A beszédhang kialakításánál izolált ejtést, és másik hangzóval összekapcsolt ejtést gyakorolhatunk, majd szavakban, mondatokban végül szópárokban végezhetjük a gyakorlást (2 ábra).

1. Előkészítés

Az „előkészítés” címszó alatt olyan általános beszédjellemzőket (szupraszegmentumokat) állíthatunk be a gyermekeknél, amelyek az egyes beszédhangoktól függetlenek, viszont a természetes beszéd kialakításának alapparaméterei. Ilyenek a hangerő, a ritmus, a hangszín, az alaphang. Az előkészítés gyakorlataival szoktatjuk rá a gyermeket, hogy a képernyőre figyeljenek. Fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy amint játszanak a hangjukkal, pl. hosszabb vagy rövidebb ideig, vagy nagyobb vagy kisebb energiával képeznek egy hangot, stb. azonnal változik a görbék alakja a képernyőn. Itt kell megszokniuk azt is, hogy az artikulációs szervek különböző beállítása különböző hangképet eredményez a képernyőn.

1.1 Hangerőgyakorlatok

A helyes hangerő az egyik legkritikusabb probléma a nagyothalló gyermekeknél, de az ép hallóak esetében is nagyon hasznos látni, hogy a gyermek hogyan tudja vezérelni a hangja erősségének változtatásával a látott hangképet.

A hangenergia időbeli változását jelenítjük meg. Növelve a hangerőt, a gömböcske a képernyő felső része felé mozdul el. Az alma két világos csíkja közül az erősebb hangnál a gömböcske a felső csíkon kell hogy haladjon, a gyengébb hangnál az alsón (3. ábra).

1.2 Ritmusgyakorlatok

A természetes folyamatos beszédet figyelve azonnal feltűnik annak ritmikus tagoltsága. A ritmikus tagolódás legkisebb egysége a szótag. Alapesetben a hosszú és rövid szótagok szabályszerű változása adja a ritmust, de a ritmusképletet befolyásolja a hangsúly. Az a szótag hangsúlyos, amelynek a magánhangzóját nagyobb nyomatékkal (rendszerint nagyobb hangerővel) ejtjük ki a környező szótagok magánhangzóihoz képest. A magyar nyelvre jellemző, hogy a szavak első szótagja hangsúlyos. Hosszabb szavaknál különböző mellékhangsúlyok is jellemzőek. A beszéd folyamatában a különböző erősségű nyomatékok, hangsúlyok megjelenését a mondatok tartalma, érzelmi túlfeszítettsége, és ritmikai elhelyezkedése határozza meg.

Ritmikai gyakorlatokra jól használható a beszédenergia időbeli változásának kirajzolása. Ebben az ábrázolási módban például jól látható, hogy az egyik hang a másikhoz képest túlságosan megrövidül vagy meghosszabbodik (4. ábra).

1.3 Spektrum gyakorlatok

Többnyire egyszerű állathangutánzó gyakorlatok (5. ábra). Szerepük az, hogy hangutánzás során rájönnek a gyerekek, hogy ha más hangot képeznek, vagyis másképp helyezik el a hangképző szerveiket, akkor a képernyőn a hangszínképet mutató görbe alakja is más. Helyes hangképzéskor a görbe alakja megközelíti az állatokból kirajzolt görbe alakját.

1.4 Zönge gyakorlása

A helyes hangfekvés beállítására szükség van több szempontból is. Először is a természetes hangzás elérése miatt fontos, másodszor a természetellenesen magas hangfekvés gyors hangkifáradást, majd esetleg biológiai elváltozást eredményezhet.

1.5 Alaphang gyakorlatok

Az alaphang gyakorlatoknál a kacsa nyaka megnyúlik, ha az alaphang magasságát növeljük (6. ábra).

2. Beszédhang kialakítás

Beszédhang kialakításakor egy hang megformálását a helyes artikuláció beállításával célszerű kezdeni (7. ábra).

2.1 Artikulációs ábrák

Ebben a gyakorlatban megmutathatjuk a gyermeknek a kialakítandó hang esetében a hangképző szervek: a száj, a nyelv, a fogak stb. helyes elhelyezkedését. Ezek az ábrák a hangképző szervek helyzetét mutatják az egyes beszédhangok helyes ejtésekor.

2.2 Kitartott hang gyakorlása

A helyes artikuláció beállítása után a hangot önmagában hosszan lehet kiejtetni a „kitartott hang” gyakorlatban.

A korrekt ejtés színképi adatait, vagyis itt az egyes szűrőkben mért energiaérték-határokat a fejlesztés alatt statisztikai úton, valamint szubjektív lehallgatási vizsgálatokkal határoztuk meg. A helyes ejtésre még megengedett eltérést, mindig az ábrákon rajzolt két görbe adja. A hang jó ejtéskor mindig a két görbe közötti tartományban kell maradni. Az ábrán az sz magyar hangokra jellemző színképhatárokat mutatjuk be. Helyes ejtés érdekében követni kell az út vonalát, és az útról lényegesen letérni, nem szabad (8. ábra).

A zöngés z és zs hangok szóráskép-vonala abban különbözik a zöngétlen párjukétól, hogy a mély frekvenciáknál – az ábra baloldalán – a görbe a zönge megjelenése miatt megemelkedik (9. ábra).

Egy beszédhang kialakítása igazán akkor fejeződik be, ha más beszédhangokkal együtt is jó a kiejtés. Ezért az adott hang kitartott formájú hangképzése után rá lehet térni a hangkapcsolatokban való gyakorlásra.

2.3 Gyakorlás hangkapcsolatokban, szavakban, mondatokban

A gyakorlat kiválasztásakor a hangkapcsolat spektrogramja megjelenik a képernyő felső részén. A kimondott szótag képe a képernyő alsó részén jelenik meg. A cél az, hogy a képernyő felső és alsó felében megjelenő ábra minél jobban hasonlítson egymásra. A gyakorlandó hang spektrogramja alatt megjelenő háttér rajzocskák segítik a spektrogram értelmezését (10. ábra).

3. Automatikus visszajelzés

Az automatikus visszajelzés segíti a gyakorlót kimondása helyességének megítélésében. Önálló gyakorlásnál ez igen hasznos. A programban egy cserépben lévő virág, vagy egy kiskacsa ad visszajelzést. Amilyen mértékben közelíti meg a tanuló a helyes kiejtést, olyan mértékben fejlődik ki a cserépben a virág, vagy olyan mértékben mozog a kacsa. Hallássérült gyermekeknél lélektani jelentősége van az automatikus visszajelzésnek, hiszen nincs rászorulva a gyermek egy külső személy segítségére ahhoz, hogy megfelelő visszajelzést kapjon.

A hangképre figyelve látja mi a rossz, például ha túl hangosan beszél, csökkenteni kell a hangerőt, vagy a gyakorlás során megtanulja látni, hogy nem képez zöngét a zöngés réshangoknál, vagy nem áramoltat elég levegőt, vagy pl. magánhangzóknál nem eléggé nyitott az állkapcsa az é hangnál, vagy nem eléggé csücsörít az u hangnál stb. Gyakorlás során ugyanis a gyermek megtanulja a hangképek értelmezését.

4. Hanglejtés

A beszéd alaphangjának relatív változása a hanglejtés. A viszonyítási alap az első szótag magánhangzójának hangmagassága.

Tipikus, a táblázatban közölt leggyakoribb 5 magyar hanglejtésforma számára bemutatunk mintakiejtéseket, és azok rajzolatát.

Táblázat: Leggyakoribb hanglejtéstípusok

5. Hallásfejlesztés

A képernyőn megjelenő referenciaminták tetszés szerint többször is meghallgathatóak. A hang és a kép együttes használata alapeleme a kidolgozott módszernek, és együttes használatuk a leghatékonyabb.

Hallássérült gyermekeknél ez az együttes használat is fejleszti a hallást, viszont külön hallástréningre is megfelelő oly módon, hogy a képernyőt letakarva csak a hallásra koncentrálunk, és visszamondatjuk a hallott kifejezést.

A közeli beszédhangok hallás alapján történő megkülönböztetésének fejlesztésére a szópárokban végzett gyakorlás kiválóan alkalmas.

A „Varázsdoboz” egy általános beszédfejlesztő segédeszköz, ahol a felhasználó egyéni ötletei hozzájárulnak a felhasználás színesítéséhez. Valójában a program által felkínált lehetőségek még nincsenek teljesen feltárva. A pedagógus oktatása annál hatékonyabb lesz, minél változatosabban tudja ezt a multiszenzoros módszert általános tematikájába belefoglalni.

6. Hatásvizsgálat

Dr. Török Béla Általános Iskolában, már évek óta használjuk az anyanyelvi nevelés individualizált területén, az egyéni nyelvi fejlesztő munkában a programot. A számítógépes programok speciális pedagógiában való elterjedése viszonylag lassú és problematikus folyamat. Pedig éppen itt valósul meg elsősorban a differenciális pedagógia, hiszen minden egyes esetben más és más, egyénre és személyiségre szabott fejlesztő metodikák kidolgozására, differenciál-diagnosztikailag megalapozott terápiás programokra van szükség. Ezek célirányos, hatékony végzéséhez be kell vonni minden olyan segédeszközt, amely motivál, teljesítménynövelő, a gyermek számára színes és érdekes.

A technika által felkínált új lehetőségek kiaknázása csak rajtunk múlik. A forgalomban lévő beszédfejlesztő szoftverek főképp a nyelv szemantikai és szintaktikai állományának bővítését, tökéletesítését szolgálják. Ez a program a beszéd artikulációs bázisának, a hangképzésnek a fejlesztését, a helyes ejtés és a beszédérthetőséget befolyásoló szupraszegmentális elemek helyes kiépítését segítik.